A költségvetési törvényben a kormány javaslata alapján a Parlament rögzíti, hogy az állam milyen jogcímeken, mennyi bevételre számít, a befolyt bevételekből milyen feladatokra mennyit tervez költeni, mekkora hiányt vagy többletet hagy jóvá és azt hogyan kívánja finanszírozni. Részletek >>>
Mit jelent a folyó- és reáláras kiadás?
A GDP vagy a költségvetési kiadások folyó áras (nominális) értéke azt mutatja meg, hogy az adott évben, az akkor érvényes árakon mérve mennyi volt az összes hazai termék és szolgáltatás, illetve az állami kiadások értéke. A reál áras érték kiszűri az infláció hatását. Részletek >>>
Mire költsön az állam? Mit mond erről a közgazdaságtan?
Az államháztartás kívánatos szerkezetét abból lehet levezetni, hogy az államnak milyen feladatokat kell felvállalnia, és melyikre mennyit érdemes költenie. A jóléti közgazdaságtan klasszikus válasza az első kérdésre az, hogy az államnak ott kell szerepet vállalnia, ahol a piac kudarcot vall, illetve azért, hogy a jövedelmek elosztását méltányosabbá tegye. A feladatok listája viszont nem pontos. Milyen hatások befolyásolják? Milyen funkciókat kell betöltenie? Milyen pozitív és negatív hatásai vannak? Részletek >>>
Sok vagy kevés? - Jóléti kiadások
Magyarország az EU átlagnál valamivel kevesebbet költ jóléti ellátásokra és a jövedelmi különbségek ennek ellenére az átlagnál alacsonyabbak. A volt szocialista EU tagállamok közül nálunk csak Szlovénia költ többet erre. Minek következménye ez? Sok-e ez vagy kevés? Mennyire hatékony? Részletek >>>
Miért költünk többet választási években?
A magyar fiskális politikában rendkívül erős a politikai ciklus hatása: a költségvetési kiadások választási években meglódulnak, amit a következő egy-két évben a kiadások visszafogása követ. Hogyan korlátozzák ezt a demokratikus intézmények és a pénzpiacok? Hogyan alakult ez az elmúlt években? Részletek >>>